HON Kulturális és Művészeti Alapítvány

Nyírségi Szociális Centrum

 

EFOP-1.3.7-17-2017-00121

 

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza a Szolgáltató szervezeti felépítését,

az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait annak érdekében, hogy a Szolgáltató szakmai programjában rögzített cél és feladatrendszer megvalósítható legyen.

 

2. A Szolgáltató adatai

Megnevezés: Nyírségi Szociális Centrum

Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szűrszabó u. 4.

                                                          

	Telephely címei	Telephely megnevezése	Ellátott feladatok	Szakmai létszám
1.	4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 101/A.	Nyírségi Szociális Centrum -       Nyírségi Étkeztetés	étkeztetés szociális konyha népkonyha	telephelyvezető szociális segítő koordinátor ételkiszállító-futár
2.	5000 Szolnok, Béla király u. 7.	Nyírségi Szociális Centrum -    Szolnoki telephely	házi segítségnyújtás	vezetőgondozó,  csoportvezető gondozó, szociális gondozó szociális segítő

A Szolgáltató fenntartója:                     Nyírségi Szociális Centrum

A fenntartó székhelye:                          4400 Nyíregyháza, Szűrszabó u. 4

Adószám:                                               18649837-1-15

A fenntartó képviseletére jogosult személy: Pozsgai Zsuzsanna Erzsébet

 

A Szolgáltató jogállása:                    részben önállóan gazdálkodó és szakmailag önálló intézmény

A Szolgáltató alapításának éve:     2015.

A Szolgáltató típusa:                         szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatást biztosító integrált intézmény

A Szolgáltató képviseletére jogosult személy: szakmai vezető

A Szolgáltató alaptevékenysége: Házi segítségnyújtás (Szociális törvény 63.§) Étkeztetés (Szociális törvény 62.§)

Szolgáltató a személyes szociális gondoskodás keretein belül szolgáltatásai által segítséget nyújt mindazon szociálisan rászorult személyek számára, akik életvitelükben részleges vagy teljes segítségre szorulnak.

Szolgáltatónk az ellátás minél magasabb színvonalú megvalósulása érdekében kapcsolatot tart mindazon társadalmi-, érdekképviseleti szervezetekkel, társintézményekkel, melyeknek együttműködése az idős és/vagy fogyatékos, szenvedélybeteg, ellátottak, valamint otthontalanná vált szülők és gyermekeik életminőségének javulásához hozzájárulhat.

Segítő tevékenységünk végzése során minden munkavállaló alapvető kötelessége maximálisan tiszteletben tartani az ember - mint önálló indivídum -, alkotmányos és egyetemlegesen elismert jogait.

Lehetőségeinkhez mérten mindenkor igyekszünk a segítséget kérő személy számára a szükségleteit legmegfelelőbben kielégítő ellátási formát nyújtani.

Működésünk során törekednünk kell humán erőforrásunk és pénzeszközeink hatékony takarékos felhasználására.

A Szolgáltató telephelyeinek főbb tevékenysége:

1. HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

A házi segítségnyújtás keretében a szociális gondozó az ellátott saját lakókörnyezetében, életkorának, élethelyzetének, egészségi állapotának megfelelő segítséget nyújt. Az ellátás kapcsán figyelembe veszi az ellátást igénylő képességeinek fenntartását, fejlesztésének lehetőségeit, valamint a szolgálat lehetőségeit.

2. SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS

Az étkeztetés a szociális ellátórendszer első szintjének feladatát látja el. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoc. tv.) 62. §-a alapján a szociális alapszolgáltatások keretien belül, az étkeztetést, mint alapszolgáltatást nyújtja.

Az étkeztetés igénybevétele az étel kiszállításával, hétfőtől-szombatig 8-13 óra között, egyszer használatos műanyag dobozban történik.

A népkonyha célja a lakossági igényeknek, szükségleteknek megfelelően az ellátási területeken a szociális és egészségügyi hátránnyal küzdő személyei részére szociális étkeztetést - népkonyha jelleggel – biztosítani, valamint megerősíteni a hajléktalan emberek társadalmi leszakadásának lehetőség szerinti megszüntetését, életminőségük javítását.

Az országos tendenciákhoz hasonlóan a társadalmi, gazdasági változások hatására nő a társadalom perifériájára kerülők köre, akik a halmozottan jelentkező szociális problémáik hatására olyan krízishelyzetbe kerülnek, amikor már a napi egyszeri meleg étel biztosítása, elfogyasztása is gondot jelent. Az országos tendenciákhoz hasonlóan a társadalmi, gazdasági változások hatására nő a társadalom perifériájára kerülők köre, akik a halmozottan jelentkező szociális problémáik hatására olyan krízishelyzetbe kerülnek, amikor már a napi egyszeri meleg étel biztosítása, elfogyasztása is gondot jelent.

Az ellátást igénylők száma az utóbbi néhány évben, főként a téli időszakban jelentős emelkedést mutat. Ezeken túlmenően fontos a célcsoport egészségügyi, mentális, fizikai vagy egyéb szociális rászorultságából adódó hátrányainak enyhítése.

A népkonyhák tekintetében a szolgáltatás nyújtása helyben fogyasztással és alkalmi jelleggel történik.

A szociális szolgáltatásokkal kapcsolatosan a telephelyvezetőket lehet keresni, ügyfélfogadási időben személyesen.

Munkaidő:

Hétfő	08:00-16:20
Kedd	08:00-16:20
Szerda	08:00-16:20
Csütörtök	08:00-16:20
Péntek	08:00-16:20

A Szakmai munkacsoport vezetője a szakmai vezető, tagjai a vezető gondozó, valamint a telephely vezetője.

A Szakmai munkacsoport feladata az Szolgáltató szociális alapszolgáltatásának minőségi szinten történő biztosítása, a szakmai munka összehangolása a telephelyek között, a folyamatos és rendszeres ellenőrzés, új szolgáltatások tervezése, működtetése, a területek feltérképezése, vizsgálata alapján.

A szakmai vezető, a vezetőgondozó és a telephelyvezető a Fenntartó képviselője közvetlen irányítása alá tartoznak. Feladatuk az adott terület feltérképezése, a szükségletekre történő reagálás, mind a szociális alapszolgáltatások, mind a lakosságot szolgáló egyéb segítő tevékenységgel. A telephelyvezetők a területen működő szolgáltatásokat folyamatosan ellenőrzik, vizsgálják az ellátottak elégedettségét, a minőségi szolgáltatás fenntartásán, fejlesztésén dolgoznak.

Szociális Szolgáltatások Fejlesztési Irányai    

1. Társadalmi viszonyok

A társadalmi folyamatok kedvezőtlen változása, a helyi népesség körében még erőteljesebben jelentkezik, minél hátrányosabb egy térség, egy település, annál hatványozottabban mutatkozik minden negatív intézkedés. A hatás továbbgyűrűződik a helyi életviszonyok minden területére.

Az egyre nehezedő gazdasági környezetben a lakosságra nehezedő többletkiadások, óriási feladatokat fognak jelenteni a szociális ellátórendszerben. Mindezekre tekintettel meg kell találni az emberek igényeihez legjobban igazodó, életminőségüket, komfortérzetüket javító, helyi ellátásokat, különös tekintettel a kiszolgáltatottakra, a kis jövedelmű nyugdíjasokra, gyermekes családokra.

A lakosság körében megfigyelhető az anyagi javak szerinti átrétegződés. Megnőtt a szegények száma. Az anyagi segítségnyújtáson kívül egyre többen igénylik a személyes gondoskodáson belüli alap és szakellátásokat.

A lakossági igényeket már ma sem tudjuk kielégíteni, a jövőben még nagyobb nyomás fog az ellátórendszerre hárulni.

A Nyírségi Szociális Centrum (mint fenntartó) és a Pünkösdi Egyház a fenntartó alapítója  nappali szociális ellátások minőségi fejlesztése, magas színvonalú szolgáltatások biztosításával.

A fejlesztéssel érintett szociális alapszolgáltatások:

Nappali ellátás

• szociális étkeztetés
• népkonyha
• házi segítségnyújtás

A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatások száma: 12

Az esélyegyenlőségi jogszabályokat betartva, egyenlő hozzáférést biztosítunk a megfelelő minőségű szolgáltatásokhoz.

A tervezett alapellátási fejlesztések hozzájárulnak a településen a népesség megtartásához, az életminőség javításához, a munkaképesség fenntartásához és az elérhetőség javításához.

Gondozási feladatok ellátásának módszerei:

Szociális gondozás:

• a szociális gondoskodás egyénhez kötött, gyakorlati megvalósítása az eszközök és módszerek szintjén.

Célja és feladata:

A gondozás a szükségletekhez igazodó személyre szabott segítségnyújtás, melynek mértékét, terjedelmét, gyakoriságát és formáját a segítségre szoruló egyén testi, lelki és szociális állapota határozza meg.

A gondozás jellemzői:                                                    

MÉRTÉKE                  túlgondozás                                                                                                                                               

                                 alulgondozás                                                                                                                                   

TERJEDELME            teljes gondozás                                                                                

                                 részleges gondozás

GYAKORISÁGA       mindennapos

                                 időszakos

FORMÁI                   étkeztetés (népkonyha)

                                 házi gondozás

Gondozási módszerek:

Interperszonális módszerek:

Ahhoz, hogy a gondozás megvalósuljon, a szakember és a segítségre szoruló egyén között interperszonális kapcsolatnak kell kialakulnia.

A gondozás, az egyén életébe való beavatkozás, ami lehet:

akció = cselekvési tevékenység, szándék, eljárás, folyamat

interakció = kölcsönös viszony, kölcsönhatás

intervenció = közbeavatkozás, erőszakos beavatkozás

A beavatkozás (akció) során a módszerek az alábbi típusokba sorolhatók:

Parancsoló (autoriativ) jellegű formák

Utasító módszer célja, irányítani a klienst

Informatív módszer célja, információk ismeretek nyújtása

Konfrontáló módszer célja, hogy a beavatkozással a segítő olyan viselkedés felé irányítja a klienst, amelyet eddig még nem gyakorolt

Segítő (facilitatív) jellegű formák

Katartikus módszer célja, hogy képessé tegye a klienst, hogy megszabaduljon a tehetetlenségérzésétől, fájdalmától

Katalizáló módszer célja, annak elősegítése, hogy a kliens maga legyen képes irányítani az életét – önértékelés elősegítése (katalizál = folyamatot felgyorsít )

Támogató módszer:

Célja, hogy a kliens megerősítést kapjon.

Mentális gondozás módszerei:

Bánásmód:

• Természetes viselkedés – segítőkészség, empátia
• Kellő tisztelet – megszólításban (ahogy szeretné)
• Bizalom felkeltése – odafigyelés, érdeklődés, titoktartás
• kapcsolat jellege – facilitatív

Életkörülmények megismerése:

• anyagi helyzet
• lakáskörülmények
• higiéniai körülmények
• egyéni szokások

Életút megismerése:

• életciklusok
• krízisek

Személyiség megismerése:

ismeretek – iskolázottság – műveltség

Érdeklődési kör – kedvtelés, hobbi, kulturális szokások, vallás

Érzelmi élet – kapcsolatok, társas érdeklődés (nyitott vagy zárt személyiség)

Érdekvédelem módszere:

• segítő jellegű beavatkozás a kliens kérésére és beleegyezésével
• Tanácsadás – a saját érdekeit nem ismeri fel
• Meggyőzés „mit szólnak hozzá az ismerősök, a család” a szégyenérzet csökkentése
• Közbenjárás – tudja mi az érdeke, de nem tudja elintézni, nem ismeri a módját
• Személyek bevonása – kapcsolati háló (természetes támaszok mozgósítása)
• Intézmények bevonása – szociális, egészségügy, önkormányzat és intézményei, nonprofit szektor, egyesületek, alapítványok, egyház.

Módszerek a házi segítségnyújtásban: 

• szükséglet felmérése és kielégítése,
• ellátási térkép készítése, legalább évenkénti frissítése,
• kapcsolati háló kiépítése, az ellátásban résztvevő külső intézményrendszerekkel,
• megfelelő, szakképzett személyzet biztosítása,
• háziorvossal való kapcsolattartás,
• gerontológus érdekeltté tétele az ellátórendszerben,
• szakszerű gondozási, ápolási tervek készítése, esetlegesen fejlesztési terv is,
• Mentálhigiénés szemlélet erősítése,
• szükség esetén az egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése.